2016. január 17., vasárnap

Happiness Jar #1

Nagyon szeretem mások TILT-listáit olvasgatni és fejben én is mindig elkészítem a sajátomat. Azért nem kezdtem eddig bele csütörtökönként saját posztokat írni, mert ismerem magam, nem tudnám betartani a napot és nem is tudnék mindig írni, ami a pedáns énemet nagyon-nagyon zavarná. Így a tegnapi napig egy más címet kerestem, ami nem köt sem naphoz, sem rendszerességhez, és hirtelen eszembe jutott Elizabeth Gilbert és az ő Happiness Jar ötlete.
A Happiness Jar eredetileg egy kidekorált befőttesüveg, amibe azokat az eseményeket, dolgokat gyűjtjük kis cetliken, amelyek boldoggá tettek minket az adott napon és ha egy kis boldogságra vágyunk nincs más dolgunk, mint kihalászni és elolvasni egy régebbi cetlit.
Én most egy virtuális Jar-t készítettem és ide gyűjtöm a dolgokat, amelyek boldoggá tettek. Nincs naphoz kötve, sem rendszerességhez, de azért szeretnék minden héten írni egy posztot.

Az elmúlt napok főleg tanulással vagy a tanulási kényszer miatti semmittevéssel teltek, de közben kezd beindulni az aktív énem, szervezem a programokat, a találkozókat a vizsgaidőszak utánra.


- Újra elkezdtem futni, ami egy olyan szenvedély nálam, hogyha egyszer elkezdem, a következő napokon nem kell noszogatni magam, hogy megint fussak.
- Megjött a csillogós körömlakkom az Avontól. (Magic Effects - Mineral Crush) Imádom!
- Nagyon úgy éreztem, hogy az egyik vizsgámon megbuktam, de végül hármas lett. Még most is fogom a fejem, hogy ez hogyan sikerülhetett.
- Sütizés és borozás a barátokkal
- Túl vagyok az utolsó előtti vizsgámon, ami nem is volt olyan vészes, mint ahogy vártam.
- Igazi flow-élmény volt a vizsga után egy kis főzés. Francia hagymakrémlevest csináltam, de hogy miért francia, azt ne kérdezzétek, mert ugyanúgy kell készíteni, mint bármelyik krémlevest.
- Sokadjára is megnéztem az egyik kedvenc filmemet, a Fedezd fel Forrestert! Szokás szerint a hatására megjött a kedvem az íráshoz.
- Ma tornáztam először az évben. Holnapra biztos, hogy hatalmas izomlázam lesz, de megérte és folytatom.
- Nem sokat olvasok mostanában, de amikor igen, akkor a Bűn és bűnhődés volt soron. Egyszerre szörnyű és csodálatos.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése