2017. augusztus 17., csütörtök

Octave Mirbeau: Egy szobalány naplója

Nagyon nehezen találok magamnak mostanában olvasnivalót, mindenbe belekezdek, amihez egy kicsit is van kedvem, de sokszor már pár oldal után teljesen eltűnik a lelkesedésem. De most nagyon jó választás volt az Egy szobalány naplója, ami elég rövidke könyv, de úgy érzem a mostani olvasási szokásaimhoz mérve megveregethetem a vállamat amiért egy nap alatt elolvastam.



Ahogy a cím is utal már rá, egy francia szobalány, Célestine naplóját olvashatjuk röpke 200 oldalon keresztül. Elsőre nem tűnhet túl biztatónak a dolog, hiszen egy mai hétköznapi ember szemével nézve unalmas lehet egy szobalány élete, de nem Célestiné.
Ez a kisregény remek körkép a 18. és a 19. századi arisztokráciáról, illetve az őket szolgáló emberek életéről, sorsáról.

"Hogy mennyi mocskot, mennyi szégyenteljes bűnt, mennyi alacsonyságot rejt egy tisztelt otthon, egy becsületes család, az erény álarca alatt, azt csak én tudom! Nagyon sok gazdagnak a szíve utálatosabb, mint az anyám ágya volt."

Célestine bemutatja az embereket, akiknél szolgált és azt, hogy miért váltott olyan sokszor családot, közben pedig szépen lassan megismerhetjük az ő múltját, álmait, vágyait is. 
A történetek nem mentesek sem a pajzánságtól, sem a gonoszságtól, egy korai francia szappanoperába illenek.

Talán engem is ez vonzott benne, hogy olyan szemérmesen volt kendőzetlen. Faltam az oldalakat és mint ahogy a Facebook üzenőfalamat pörgetem, vártam az újabb szaftos sztorikat, pletykákat. Nekem ez most egy nagyon üdítő könyv volt és olvastam volna még plusz 200 oldalon keresztül. 

Amit Jane Austen nem nem írt le a regényeiben, azt az Egy szobalány naplójában megtaláljátok.



5/5

2017. augusztus 2., szerda

Nyári megújulás

Kedves olvasóim!

Talán nem sokan maradtatok, akik követitek a Könyvek&Kávét, köszönhetően a fél éves eltűnésemnek, amire "csak" annyi mentségem van, hogy időközben szerelmes lettem. Nem olvastam annyit az elmúlt időben, kirándultunk, finomakat ettünk, családoztunk és persze az egyetem is megmaradt a számomra a munkával együtt. De egy-egy könyv mindig ott lapult a táskám a mélyén és bár nem annyira haladtam a olvasással, de lesz mit bepótolnom az elmúlt fél év olvasmányai közül, mivel úgy döntöttem visszatérek a blogra. Már pár hete elkezdtem fontolgatni a dolgot, amikor is egy este nosztalgiáztam egy kicsit és visszaolvastam a régebbi posztjaimat és rájöttem, hogy nagyon szeretném folytatni a blogolást még ha ez nem is jelent majd heti 2-3 posztot. Nyáriasítottam a kinézetet, végre már a visszatérős posztot írom és hamarosan jövök új bejegyzésekkel az elmúlt félév olvasmányaiból válogatva.

Nagy szeretettel és remélve, hogy visszatértek a Könyvek&Kávéra:

Anna