2017. október 22., vasárnap

Szentesi Éva: Kardos Margit disszidál

Nem vagyok egy nagy novella rajongó, de Szentesi Éva új könyvét már nagyon vártam mióta bejelentették az érkezését. Imádom Éva stílusát, a cikkeit és a Hamvaimból című könyve is nemrégiben a szívem csücske lett. A Margó Feszten vettem meg végül Kardos Margitot és egy nap alatt le is daráltam. Nem csalódtam!





A Kardos Margit egy novelláskötet rövidke történetekkel, amelyek sokszor annál ütősebbek minél rövidebbek. Rengeteg női- és férfisorsot megismerhetünk a novellákban. Nőket, akik szerelemre vágynak vagy a sorsuk ellen küzdenek, férfiakat, akik szeretnek, a tenyerükön hordoznak vagy éppen birtokolnak. Mindegyik történet szívbemarkoló, sallangmentes, sokszor talán nyers, de a legfontosabb, hogy úgy érezni mindegyik az első betűtől az utolsóig igazi, valódi.
Mindig is szerettem a kicsit depresszív hangulatú írásokat, amelyek valós embereket, valós érzéseket, a való világot jelenítik meg, olyan csupaszon, amennyire csak lehet. A Kardos Margitban ezt mind a hangulatban, mind az írásmódban megkaptam, semmi nem volt túl írva, úgy volt jó, ahogy volt.

Nem emelnék ki egy novellát sem a sok közül, mert mindegyiket megszerettem valamiért, mindegyikben megtaláltam Éva nyerseségét, őszinteségét, az egész életfelfogását. Pluszban pedig egy Péterfy-Novák Éva írás is van a kötetben, amelyik szintén nagyon tetszett.
Azt kaptam, amit vártam, Kardos Margitot  egyszerűen nem lehet túlhájpolni. Még nagyon sok ilyet szeretnék olvasni Évától!

Már az ajánlás üt az elején. És mennyire igaz!



5/5

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése